Szabályozás

13 formális kifogás a luxemburgi tárcatörvényre: mire számíthatnak az igénybe vevő felek és a közvetítők

A luxemburgi Conseil d'État véleményt adott a 8583-as törvényjavaslatról, amely a nemzeti EUDI Tárca és az igénybe vevő felek nyilvántartásának alapja: 13 formális kifogás, ebből öt a nyilvántartásba vételi fejezetben, és az a javaslat, hogy az igénybe vevő fél igazolja közvetítője meghatalmazását. Mit mondanak a dokumentumok, és miért nem valószínű, hogy a törvény 2027 előtt alkalmazandó lesz.

Az eIDAS Pro csapata
2026. november 17.
8 perc olvasás
13 formális kifogás a luxemburgi tárcatörvényre: mire számíthatnak az igénybe vevő felek és a közvetítők

Két dokumentum két nap alatt

Október utolsó hetében kétszer is mozgás volt a luxemburgi EUDI-tárcatörvény körül. Október 26-án a kormány módosításokat nyújtott be a 8583-as törvényjavaslathoz. Október 27-én a Conseil d'État (Államtanács), amely minden törvényjavaslatot véleményez, mielőtt a Képviselőház szavaz róla, egyhangúlag, 16 szavazattal elfogadta véleményét. A vélemény október 28-án jelent meg.

A javaslat nem csak a luxemburgi tárca miatt fontos. Ez jelölné ki az ország igénybe vevő felekért felelős nyilvántartó szervét, valamint azt a szervet, amely a hozzáférési tanúsítványokat (WRPAC) kiadja. Minden luxemburgi vállalkozás, amely EUDI Tárcából akar adatot lekérni, itt kerül nyilvántartásba, és ugyanígy minden Luxemburgban letelepedett közvetítő is, köztük az eIDAS Pro.

Ez a cikk 2026. májusi helyzetjelentésünket frissíti.

Mit rögzít a javaslat

A benyújtott szöveg szerint (document de dépôt, 2. cikk):

  • A CTIE, az állami informatikai központ biztosítja a nemzeti tárcát.
  • A kormány adatvédelmi biztosa, amelyet 2025 decemberében Commissariat du Gouvernement à la souveraineté des données (CGSD) névre kereszteltek, lesz az igénybe vevő felek nyilvántartó szerve a (EU) 2025/848 végrehajtási rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján.
  • A CTIE egyben az a hitelesítésszolgáltató, amely a nyilvántartott igénybe vevő feleknek hozzáférési tanúsítványt (a 2025/848 7. cikkének (1) bekezdése) és nyilvántartási tanúsítványt (8. cikk (1) bekezdés) ad ki.
  • Az Institut luxembourgeois de régulation (ILR) felügyeli a tárca szolgáltatóját.

A javaslat 8. cikke sorolja fel, mit kell az igénybe vevő félnek a nyilvántartó szervnek benyújtania: a 2025/848 által előírt adatokat, a vállalkozás vagy törvényes képviselői erkölcsi bizonyítványát (egy hónapnál nem régebbit), és ha szükséges, érvényes telepengedély (autorisation d'établissement) igazolását. A 8. cikk (3) bekezdése szerint ha az igénybe vevő fél közvetítőt vesz igénybe, a közvetítő ugyanezen adatai is a nyilvántartó szervhez kerülnek.

A kormány október 26-i módosításai

A módosítások a legfontosabb változással kezdődnek: a jogi személyek kikerülnek a tárca hatálya alól, „a jogi személyeknek szánt külön »business wallet« érdekében”. A módosított szöveg szerint a nemzeti tárca csak természetes személyeknek szól.

Amit ez nem változtat meg: a kérdés az, hogy ki birtokol tárcát. Az igénybe vevő felek nyilvántartásba vételét nem érinti. Az a cég, amely tárcát akar elfogadni, továbbra is a 8. cikk szerint kerül nyilvántartásba.

További módosítások:

  • A felhasználók regisztrációját (4. cikk) átírják, hogy külföldről is lehetséges legyen.
  • Törlik a 11. cikk (2) bekezdését, a javaslat saját szabályait a nyilvántartásba vétel felfüggesztéséről és törléséről, mert ezek „a közvetlenül alkalmazandó európai jog részei”.
  • A CTIE közvetítőként hiteles forrásokért attribútumtanúsítványokat adhat ki (14. cikk, átírva).
  • Egy új, hatálybalépésről szóló 22. cikk csak a személyi igazolvánnyal történő e-aláírás megszűnését tolja ki a kihirdetés utáni 24. hónapra.

A 8. cikk (erkölcsi bizonyítvány, a közvetítő adatai) és a 10. cikk (a nyilvántartó szerv ellenőrzései) szinte változatlan marad. Az Államtanács véleménye az eredeti szövegről szól. A módosításokról a vélemény szerint „kiegészítő vélemény” készül, ez még nem jelent meg.

A 13 formális kifogás

A formális kifogás (opposition formelle) az Államtanács legerősebb eszköze. Amíg a kifogásolt pontot nem javítják, nem járul hozzá, hogy a Képviselőház eltekintsen az alkotmányos második szavazástól, amelyre ilyenkor legalább három hónappal az első után kerülhet sor. A vélemény 13 ilyen kifogást tartalmaz, ebből ötöt az igénybe vevő felek nyilvántartásáról szóló fejezetben.

Az igénybe vevő felek nyilvántartása (8., 10. és 11. cikk):

  1. 8. cikk (2) bekezdés 1. pont, mit kell benyújtani. Nem egyértelmű, hogy a javaslat csak a 2025/848 I. mellékletében szereplő adatokat érti-e alatta, vagy többet. Az Államtanács a jogbiztonság érdekében pontosítást kér.
  2. 8. cikk (2) bekezdés 2. pont, az erkölcsi bizonyítvány. A javaslat nem mondja meg, melyik bűnügyi nyilvántartási kivonat („bulletin”) kell. Emellett az Államtanács fenntartja álláspontját magával a követelménnyel kapcsolatban. Az uniós jog nem ír elő ilyen kivonatot, és ha minden igénybe vevő féltől megkövetelik, szolgáltatástól és kockázattól függetlenül, az a GDPR adattakarékossági elve szempontjából kérdéses. A kormánynak meg kell indokolnia.
  3. 10. cikk (1) bekezdés, a nyilvántartó szerv ellenőrzései. A javaslat általános jogkört adna a nyilvántartó szervnek „a tárca igénybe vevő felek általi használatának” ellenőrzésére. A 2025/848 ilyet nem ismer, csak célzott felfüggesztést vagy törlést. Ezeket a szavakat törölni kell.
  4. 10. cikk (2) bekezdés, új erkölcsi bizonyítvány bekérése. A szöveg nem mondja meg, melyik dokumentumról van szó, és hogyan szerzik be.
  5. 11. cikk, felfüggesztés és törlés. A javaslat új okként felveszi a „jogosulatlan használatot”, és összemossa a 2025/848 9. cikkének két útját (a felügyeleti szerv kérésére, illetve a nyilvántartó szerv saját kezdeményezésére). A rendelkezéseket az uniós jog hibás végrehajtásaként törölni kell; a módosítás a 11. cikk (2) bekezdését már törli.

Maga a tárca és a felügyelet:

  1. 4. cikk, regisztráció: egy nem létező uniós távoli regisztrációs végrehajtási aktusra hivatkozott (a módosítás most a 2026/798-ra hivatkozik).
  2. 6. cikk (2) bekezdés: nem rendezi, ki kérheti a visszavonást a felhasználó halála után.
  3. 6. cikk, sérült biztonság: az uniós visszavonási szabályokat csak részben veszi át.
  4. 15. cikk (1) bekezdés: a felügyeleti szerv feladatainál az eIDAS-rendeletre is hivatkozni kell, nem csak „erre a törvényre”.
  5. 15. cikk (2) bekezdés: titoktartás alóli felmentés meg nem nevezett „ágazati hatóságoknak”.
  6. 17. cikk (2) bekezdés: a „hatékony, arányos és visszatartó erejű” a szankciókra vonatkozik, nem a felügyeletre.
  7. 17. cikk (3) bekezdés: az eIDAS 46a. cikkéből átvett felügyeleti feladatok, ennek jelzése nélkül.
  8. 19. cikk, szankciók: a tényállás túl homályos az alkotmányos törvényességi elvhez.

Az Államtanács fenntartja álláspontját azzal kapcsolatban is, hogy a nemzeti nyilvántartási politikát maga a nyilvántartó szerv dolgozná ki (8. cikk (1) bekezdés), valamint hogy felelőssége a súlyos gondatlanságra korlátozódna (10. cikk (3) bekezdés).

A közvetítőkről: igazolni kell a meghatalmazást

A 8. cikk (3) bekezdéséhez nincs formális kifogás, csak javaslat. Az Államtanács megjegyzi, hogy a javaslat továbbítja a közvetítő adatait a nyilvántartó szervnek, de sehol nem vizsgálja, milyen minőségben jár el a közvetítő. Ezért azt javasolja, hogy az igénybe vevő fél nyújtson be „minden olyan dokumentumot vagy elemet” is, „amely igazolja, hogy a közvetítő jogosult az érintett igénybe vevő fél nevében eljárni”.

A kereskedőknek és a közvetítőknek ez a gyakorlati tanulság. Ha a javaslatot elfogadják, a nyilvántartási dosszié része lesz egy aláírt meghatalmazás minden kereskedő és közvetítője között. Az uniós jog már most ebbe az irányba mutat. A 2026. augusztus 11. óta hatályos (EU) 2026/1730 végrehajtási rendelet a 2025/848 I. mellékletét kiegészíti azzal az igénybe vevő féllel való kapcsolattal, amelynek nevében a közvetítő eljár. A közvetítő hozzáférési tanúsítványának tartalmaznia kell ezt a kapcsolatot, és utalást arra a nemzeti nyilvántartásra, amelyben az igénybe vevő fél nyilvántartásba került. A gyakorlatban:

  • A közvetítő kereskedőnként egy hozzáférési tanúsítványt kap, nem egyet mindegyikükre.
  • Minden kereskedőt a saját letelepedési tagállamában vesznek nyilvántartásba (az eIDAS-rendelet 5b. cikkének (1) bekezdése). Egy dán webáruház Dániában, egy holland Hollandiában, akkor is, ha a közvetítője Luxemburgban van.

A nyilvántartásba vétel részleteit az igénybe vevő felek nyilvántartásáról szóló útmutatónkban írtuk le.

Reális ütemezés

A 2025/848 kötelezettségei 2026. december 24-től alkalmazandók. A luxemburgi javaslat addig nem lesz törvény. Ez van még hátra, ebben a sorrendben:

  1. Kiegészítő vélemény az október 26-i módosításokról.
  2. Újabb módosítások a 13 formális kifogás rendezésére, és valószínűleg újabb vélemény ezekről.
  3. Bizottsági jelentés és plenáris szavazás, majd vagy a második szavazás mellőzése, vagy legalább három hónap várakozás.
  4. Kihirdetés, majd a nyilvántartás és a hitelesítésszolgáltató felállítása a CGSD és a CTIE részéről.

Az arányok kedvéért: az Államtanács 2025 júliusában kapta meg a javaslatot, és 2026 októberében adott véleményt. November 17-én a dosszié szerint a javaslat „En commission” (bizottsági szakaszban) van, kiegészítő vélemény nélkül.

A mi becslésünk, nem hivatalos dátum: működő luxemburgi nyilvántartás csak 2027 folyamán valószínű, a 2027 első negyedéve optimistának tűnik. Luxemburg nincs egyedül. November 16-án a független Eudigo-index a 27 tagállam egyikében sem talált elérhető igénybe vevő féli nyilvántartást. Bővebben októberi helyzetjelentésünkben.

Hol tart az eIDAS Pro

Az eIDAS Pro luxemburgi vállalkozás. Közvetítőként a luxemburgi nyilvántartó szervnél kívánunk nyilvántartásba kerülni, amint a nyilvántartás megnyílik. Ma nem vagyunk nyilvántartásban; egyelőre senki sem lehet. Az EUDI Tárcás ellenőrzés kezelt hozzáférési tanúsítványokkal akkor következik, amikor a nemzeti nyilvántartások megnyílnak (2027).

Mindez nem akasztja meg azokat az életkor-ellenőrzéseket, amelyekhez nem kell nyilvántartás. Az uniós életkor-igazoló alkalmazás korigazolásához nem kell igénybe vevő félként nyilvántartásba kerülni. A dán AltID jelenleg az egyetlen kibocsátó az éles listán. A banki eID már most működik brókerünkön keresztül: ma a holland iDIN, a dán MitID hamarosan következik.

Mit tegyen most

Ha kereskedő (igénybe vevő fél):

  1. Számoljon a nyilvántartásba vétellel a saját tagállamában, nem a szolgáltatójáéban, és derítse ki, ki lesz a nyilvántartó szerv.
  2. Készüljön fel egy meghatalmazás aláírására minden közvetítő számára, amely ön helyett jár el. A luxemburgi Államtanács azt javasolja, hogy a nyilvántartó szerv kapjon erről igazolást; mások is kérhetik.
  3. Tartsa kéznél a dokumentumait: cégkivonat, törvényes képviselők, tervezett felhasználási célok. Luxemburgban a telepengedélyt és a jelenlegi javaslat szerint erkölcsi bizonyítványt is.
  4. Az életkor-ellenőrzéssel ne várjon a tárcákra. Használja a ma működő megoldásokat.

Ha közvetítő:

  1. Rendszereiben és szerződéseiben kereskedőnként egy hozzáférési tanúsítvánnyal és egy nyilvántartási kapcsolattal számoljon.
  2. Készítsen mintameghatalmazást, amelyet kereskedői már most aláírhatnak.
  3. Kövesse a dossziét a kiegészítő véleményig. Az erkölcsi bizonyítványról és a nyilvántartó szerv jogköreiről szóló pontok döntik el, mit kér végül Luxemburg.

Az eIDAS Pro luxemburgi székhelyű életkor-ellenőrzési szolgáltató európai kereskedőknek: banki eID már ma, uniós korigazolás, és EUDI Tárcás ellenőrzés kezelt hozzáférési tanúsítványokkal, ahogy a nemzeti nyilvántartások megnyílnak (2027). Ha korán szeretné előkészíteni a papírokat: Foglaljon konzultációt →

Ez a cikk a 2026. november 17-i állapotot tükrözi, általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. A 8583-as törvényjavaslat még a parlament előtt van, és változni fog. A francia eredetiből vett idézetek saját fordításaink.

Kapcsolódó cikkek

Cikk megosztása

Segítsen másoknak megismerni az eIDAS-ellenőrzést

Kapcsolódó cikkek

Szabályozás

Az uniós KIDS Act zero-knowledge életkor-ellenőrzést akar. Itt zajlik a valódi vita

A javasolt uniós KIDS Act minden életkor-ellenőrzést zero-knowledge bizonyítássá tenne, a közösségimédia-regisztrációkat pedig tanúsított, listázott uniós megoldásokon vezetné át. A Parlament munkája épp csak elindult, az európai adatvédelmi biztos üdvözli a zero-knowledge bizonyítást, de a hatókört és az ütemezést vitatja, a gyermekjogi szervezetek kockázatalapú szabályokat kérnek, a nyilvános véleményezés pedig november 26-án zárul. Mit jelent ez a webshopoknak és az életkor-ellenőrzési szolgáltatóknak?

8 perc olvasás
Szabályozás

Brüsszel befagyasztotta a nemzeti közösségimédia-korhatártörvényeket. Az alkohol, dohány és vape életkor-ellenőrzése nem változott

A Bizottság október 29-én 12 hónapra felfüggesztette a gyerekeket érintő nemzeti közösségimédia-tilalmakat, november 11-én pedig javaslatot tett a Digital Fairness Actre. Egyik lépés sem érinti azt az életkor-ellenőrzést, amellyel a dán, holland és német webshopok már most tartoznak az alkohol, a dohány, a nikotin és a vape eladásakor. Mit fagyasztottak be, mit nem, és mi a teendő most.

7 perc olvasás
Szabályozás

Hollandia megnyitja az életkor-ellenőrzést az elismert magánszolgáltatók előtt – és szigorítja az online alkoholértékesítést

A holland kormány október 5-én az állami tárca és elismert magánszolgáltatók együttes útja mellett döntött az életkor-ellenőrzésben, az uniós 2026 végi célt pedig „nem reálisnak” nevezte. Közben október 31-ig társadalmi egyeztetésen van az Alcoholbesluit módosítása. Mit jelent ez az online kereskedőknek?

7 perc olvasás